A japán konyha hazánkban, avagy sushi készítés házilag

És itt az első bejegyzésem.  Lusta vagyok újat írni, úgyhogy shearer blogjából csak át fogom másolni a saját bejegyzéseimet. Remélem sikerül is(kezdő blogos^^”””””)

Hosszas tervezgetés és előkészületek után végre elérkeztünk ide is. Azt hiszem először is tisztázni kell, hogy a sushi készítés meglehetősen költséges ^^” Nézzük az alapanyagokat…Először azokat, amiket hosszú távra meg lehet venni. Ilyen a sushi elkészítéséhez használt bambusz tekerő. Manapság rengeteg bambusz alátétet és terítőt is lehet venni, szerintem az is megfelel, de a legjobb, ha rendes céleszközt veszünk. Lehet, hogy ez jóval drágább (kb. 1000 Ft), de csak egyszer kell megvenni és hosszú távon jobban megéri. A másik ilyen a rizsecet és a wasabi. Előbbit legalább fél literes kiszerelésben megvehetjük, és csak pár evőkanálnyi kell a sushihoz, így sokáig kitart (kb 1500 Ft). Az utóbbival ugyanez a helyzet, bár ez jóval kisebb kiszerelésben kapható (kb 500-1000 Ft). Külön kategóriába, de mégis inkább ide sorolnám a nori lapokat és a szójaszószt is. A szójaszószt már szinte bárhol be lehet szerezni és nincs csillagászati ára. A nori már egy kicsit drágább mulatság (kb 800-1000 Ft), de egy 10 lapos csomagból kb 50 maki tekercset lehet csinálni (mi csak makit csináltunk, főleg azért mert ez volt az első próbálkozás, másrészt ez a legkönnyebb). Ejtsünk pár szót a legfontosabb alapanyagról, a rizsről. Lehet kifejezetten sushi rizst venni, de ezek sokkal drágábbak (olyan 800-1000 Ft körül mozog). Alternatív és bevált megoldást kínál a jóval olcsóbb kék SOS rizs (ezt a tippet az Anime Stars magazin 4. számából kölcsönöztük). Ez elég kerek szemű, ha összehasonlítjuk a boltok polcán található többi rizzsel, észrevehető a különbség. A leglényegesebb hozzávalókat felsoroltuk, a többi már a “belevalók” kategóriájába tartozik. Ezekről most csak annyit, hogy a halas hozzávalók az igazán drágák, a zöldségeket meg talán a kamrából is elővarázsolhatjuk. Amiket mi használtunk, az szeletelt füstölt lazac és olajhal, surimi(tudjátok az azok a kis rák ízesítésű halrudacskák, amiknek piros a teteje), bébi kukorica, avokádó, kígyóuborka és üveges shitake gomba. Ennyit a hozzávalókról, térjünk át az érdekesebb részre magára a sushi elkészítésére.

A legelső dolog, hogy a rizst egy nagy tálban mossuk meg. Kérdés az, hogy mennyit. Az AS-ben feltűntetett 2 kg borzasztóan sok ^^” Mi 80 makit csináltunk és ehhez fél kg rizst használtunk. A rizs mosásával el lehet szórakozni egy ideig. Elvileg addig kéne mosni, amíg a víz tiszta lesz az edényben, ezt mi nem tudtuk elérni (mint kiderült nem is kellett, így is veszettül ragadós lett :D). Kb. 6-8 alkalommal kell átmosni a rizst, közben a kezünkkel dörzsölgetni, hogy minél több keményítő lejöjjön róla (mellesleg tök jó érzés abban a vizes rizsben turkálni ^^””””””””””). Jah… meg figyeljetek arra, hogy amikor leöntitek a vizet a rizsről, csak óvatosan, mert könnyen kiborulhat… párszor én is majdnem kiborítottam 😀 Ezután pakoljuk át egy nagyobb, jól záródó edénybe, majd annyi vizet tegyünk rá, hogy pár decivel több legyen, mint a rizs. A most következő kicsit bonyolultnak tűnhet, lehet, hogy simán főzve is jó, de mi inkább a receptet követtük és bevált. Szóval először fedő nélkül fel kell forralni a cuccot, majd lefedni, 2 percig nagy lángon, 5 percig közepes lángon, majd kb 15 percet takarékon kell főzni. Ezalatt az edény tetejét nem szabad felemelni. Ettől kicsit féltünk, mert ha a rizs nem jó, akkor cseszhetjük az egészet 😛 De bevált és a rizs kellőképp puha lett, így a sushi-project megmenekült 😀 Ha ez kész akkor vegyük le a fedőt, takarjuk le egy konyharuhával és hagyjuk hűlni egy jó negyed órát. Itt most kicsit eltértünk a recepttől (nem a hozzávalókban, csak az elkészítésben, de így egyszerűbb a mutatvány) A 40 dkg rizshez összekevertünk 5 evőkanál rizsecetet 1 evőkanál cukrot és 1 teáskanál sót. Jól összekeverjük, majd ha feloldódott a cukor meg a só, kis adagokban a rizsre öntjük és jól elkeverjük. Ezután egy nagy tálcára kiterítettük kb 1-1,5 cm-es rétegben. Ekkor még elég meleg volt, és a recept szerint elkezdtük legyezni. Tudom, hülyén hangzik, meg néz is ki, de bevált 😀 Amint kihűlt hozzá is foghatunk a legjobb részhez, magához a sushi elkészítéséhez. Ami nagyon fontos… készítsünk magunk mellé egy kis tányérnyi vizet, mert csak így tudunk a rizshez érni… de komolyan, annyira ragad a rizs, hogy az életbe nem csinálunk belőle sushit, ha száraz a kezünk. 😛 Terítsük le a bambusz tekerőt, tegyünk rá egy nori lapot… a lapot nem kell bevizeni, csak így szárazon…ha bevizezzük azonnal felpöndörödik és nem tudjuk (vagy csak nehezen) feltekerni. Szóval tekerő az asztalon, nori a tekerőn, jöhet a rizs. Amit a képen láttok, az még az 1. adag volt, így visszagondolva ennyi rizs nem kell. Véleményem szerint kb. a nori felére kell rizs. Tehát újból: tekerő az asztalon nori a tekerőn, rizs a norin 😀 Jah! A rizs eloszlatásáról még annyit, hogy tegyünk egy kb. szabályos, téglalapnyi rizst az algára és vizes… ismétlem csak vizes kézzel nyúljunk hozzá és sűrűn nedvesítsük… szóval vizes kézzel mint egy tésztát kezdjük el hosszában majd keresztben “nyújtani” a rizst, amíg egyenletesen nem fedi a norit. Azért írtam, hogy nyújtani, mert tényleg olyan mintha egy tésztát kellene kézzel kinyújtani, csak ez rizsből van. Ha ez megvan, akkor már csak rá kell pakolni a nekünk tetsző hozzávalókat, majd ízlés szerint egy kis wasabit is tehetünk bele (én egy keveset kentem mindig a halra vagy a rizsre … ha nem felejtettem el ^^””””). Minél több a hozzávaló, annál jobban élhetjük ki a bennünk méééééélyen szunnyadó kreatív énünket :DDDD Nah… a feltekerést nem nagyon lehet leírni…talán csak annyi mondanék hogy az egész cucc legyen a tekerő felénk eső végén és a töltelékes résznél kell figyelni. Ott határozott mozdulattal kezdjük feltekerni a cuccot. A lényeg, hogy jó szorosan. Ha már betekertük a töltelékes részt, utána már csak be kell fejezni a műveletet, maximum még formára igazítani. Itt most adnék egy tippet, ami nálam nagyon bevált. A nori száraz, így vigyázni kell rá, mert könnyen törik. A rizs és a többi cucc kellő képpen át tudja áztatni ahhoz, hogy feltekerjük. De a szeletelésnél még okozhat problémát. Erre azt a megoldást dolgoztam ki, hogy benedvesített kézzel belülről kifelé és görgetve kezdjük “simogatni” a sushit. Így mindenhova jut egy kis nedvesség és a nori felpuhul annyira, hogy könnyen vágható legyen. Ismétlem csak nedves legyen a kéz, ne tocsogós, mert eláztatjuk a tekercset. Ha ez kész, akkor vágjuk le a két szélét, majd szeljük kb. egyenletes darabokra (ne felejtsük el a kést is benedvesíteni, mert rá fog ragadni a cucc!!!). Ez a nori nagyságától függ, de szerintem egy kb “szabvány” méretű nori lapból 5 db maki lesz (amit én használtam az úgy 19 x 21 cm-es volt). Ha ez megvan, akkor kész is vagyunk… ugye nem is volt nehéz 🙂

Viszonyítási alapként azért pár konkrét adat is, hogy tudjatok mivel kalkulálni(már egyszer leírtam, de itt egy kicsit összeszedem):

Ez a mi receptünkhöz való adag! Csak a fontosabb hozzávalókat sorolom fel.

40 dkg rizs

5 evőkanál rizsecet

1 evőkanál cukor

1 teáskanál só

16 db nori lap

tetszés szerinti hozzávalók ( 10dkg füstölt lazac és olajhal, 1 kisebb kígyóuborka, 1 avokádó, a többi meg tényleg csak annyi, amennyit bele akarunk rakni.

Következzen egy-két közérdekű információ.

Rengeteg alapanyagot meg lehet ma már vásárolni a nagyon üzletekben, de főleg a hipermarketeket ajánlanám. Amit nem, arra célszerű kicsit több időt fordítani, úgysem lesz rá havonta szükségünk. Itt főleg a norira, rizsecetre, ilyesmire gondolok.

Az Usagiya sajnos már megszűnt, de azóta megtaláltam a Mekkámat:

Ázsia Bt.
Budapest 1093. Vámház körút 1-3.

Nyitvatartási idő:

Hétfő: 10-17
Kedd-Péntek: 7-18
Szombat: 7-15

Van még pár cím, most nem jut eszembe, de ha valakit érdekel, akkor utánanézek.

A sushi rizs alapreceptjét a Sirály ! Kiadó Japán konyha – keleti ízek nyugatiaknak (Carmen Domingo) című könyvéből kölcsönöztük (amit szülinapomra kaptam shearertől ^______^)…kisebb változtatásokkal.

Végezetül még pár dolog. Az elejétől a végéig, persze nem kapkodva, mindent megfontolva, közben eszegetve, úgy jó 3,5 óráig elvoltunk ezzel a kis főzőcskével. Az alapanyagok (ha a rizsecetet, wasabit nem számoljuk bele…amiket ugye sokszor tudunk használni) kb 5000 Ft-ba kerültek. Most tekintsünk el attól, hogy hol veszi az ember meg milyen márkájút és minőségűt…biztos ki lehet hozni 3000-ből és 10000-ből is ^^”

Bátran ajánlom mindenkinek, aki valami különlegeset szeretne készíteni, és nem áll távol tőle a japán konyha. Nehezebbnek tűnik, mint valójában, úgyhogy egyszer mindenki próbálja ki 🙂

A megmosott rizst egy nagy, jól záródó edénybe tesszük.

Ha megfőtt, konyharuhával letakarjuk.

A töltelék.

A rizsecet, só és cukor keverékét jól elkeverjük a megfőtt rizzsel.

A bambusztekerő, a norilap és a wasabi.

Az ecetes rizst elegyengetjük, közben hűtjük.

Az algalapon vizes kézzel egyenletesen eloszlatunk egy kevés rizst.

Tetszőleges tölteléket teszünk rá.

Óvatosan, de szorosan feltekerjük.

A kész sushi tekercs szeletelés előtt.

Ugyanez a folyamat, csak más töltelékkel.

Ízlés szerint egy kevés wasabit is tehetünk bele.

A kész mű egy része.

Kicsit közelebbről (a többit megettük ^^””””””””)

Mivel ezt a bejegyzést nagyon sokan megnézik, úgy gondoltam ráfér egy kis frissítés, így most összeszedem azokat a dolgokat, amiket másképp csinálok, vagy változtattam az eredeti bejegyzés óta.

A mennyiségeken nem változtattam, még most is ezek szerint főzöm meg a rizst. A víz mennyiségével azonban néha trükközni kell, mert a különböző márkájú sushirizsek nem egyformán főnek és nem egyforma mennyiségű vizet vesznek fel.
1 maki tekercs elkészítéséhez már csak egy fél norilapot használok. Bővel elegendő, nem kell egy egész. Annyi rizst teszek rá, hogy a felső szélén maradjon kb. 1-2 cm-es üres rész, ezzel tapad majd össze a tekercs két széle.
A hozzávalókat kisebb, vagyis inkább vékonyabb részekre vágom, így ugyanúgy tudok 2 féle tölteléket tenni egy tekercsbe. A tölteléket a tekercs alsó felére helyezem, így feltekerés közben kb. középen lesz. Rizsből se kell egy fél norira túl sok, különben feltekerés közben a felesleges a szélén “kifolyik” és nem tudjuk összetapasztani a két szélét.
A feltekerés technikája és a hozzávalók továbbra is változatlanok, ezeken nem volt szükség változtatni. Ha még eszembe jut majd valami, amit most kihagytam, ezzel is kiegészítem a bejegyzést, de addig is jó sushi készítést kívánok mindenkinek. 🙂

Hírdetés