Tavaly…hú de furcsa ezt így kimondani…év végén még volt egy kis dolgunk Pesten, nekem még volt egy csomó kajajegyem, így kézenfekvő volt, hogy valami étterem látogatás be fog csusszanni így a végére. Nem ezt terveztük, hanem egy thai éttermet, de ott a kis köcsögök nem fogadták el a kajajegyemet. De persze 2 másikat igen. Ki hallott már ilyenről? Idióták. Aztán néztünk kínait is…persze nem a kis sarki kínait, hanem normálisat. Találtunk is, csak hát Budán voltak. Az egyik egész jó helyen, szóval bepróbálkoztunk ott is. Telefonon érdeklődtünk: nem nem, ninc cekk, cak kécpénc. Anyád. Innentől kezdve stratégiát változtattunk és nem éttermet kerestünk a kajajegyhez, hanem a kajajegyhez éttermet. Így esett a választás a Bambuszligetre.
Amúgy nagyon jól jöttek ki a dolgok, mert minden arra felé volt, ahova mi menni akartunk. Mármint közlekedés szempontjából. A Népligetből elvillamosoztunk a Stadionokig, onnan Shearer ment az Überkonzolba, én meg elvágtattam, vagyis metróztam az Ikeába az Örsre. Vettem magamnak egy mágneses késtartót ahhoz a WS Teleshopos késkészlethez, amit szülinapomra kaptam. Miután Shearer végzett, elballagott az Aréna Plázába, mert meg volt veszve, hogy neki muszáj a KFC-ben enni. Szóval Ikea után én is oda mentem. Jajj…hogy mennyi jó dolgot láttam én ott(mármint az Ikeában). Azok a konyhák *_________*
Szóval Aréna után irány a Vásárcsarnok, vagyis csak kívülről, mert előbb kajálni mentünk, visszafelé mentünk vásárolni. Sajnos a halvásárlásom elmaradt, mert addigra a halasok mind bezártak 😦 De azért az Ázsia Bt-be benéztem 😀
Szóval Bambuszliget.
Jó helyen van. Szép kilátással a Dunára, a Citadellára, hegyre stb. Bementünk, kedvesen fogadtak minket. A hely nincs túldíszítve, de nagyon kellemes hangulatot áraszt. Az asztalok szépen meg vannak terítve. Nem igazán akartam ezeket, mármint az ilyen japán éttermeket kipróbálni, mert állandóan gondban vagyok a választással. Annyi jó kaja közül kell választanom 1-et, max. 2-őt. Aztán lehet, hogy nem is ízlik és baszhatom az egészet. Ezért szeretem a Wasabit. Aztán Shearer nézte a honlapjukon, hogy van 3 féle menü. Abból választottuk a 3-at, ami ugyan a legdrágább volt, de a legjobb is. Szerencsére az 1 üveg bor helyett lehetett mást választani, így egy sört és egy aloe verás barack ízesítésű üdítőt kértünk. Rendelés leadva, csak a kajára kellett várni. Amit hamarosan hoztak is. Miso levessel kezdtünk. Nagyon fini volt, de nem ez volt életem legjobb levese. Az utána következő fogástól nem voltam beájulva. Pirított vegyes zöldség volt. A legjobb benne a díszítésként használt bíborszínű gyömbér volt. Na jó, egy kis szójaszósszal egész fogyasztható volt a cucc. Miközben már a következő fogást vártuk, láttunk az egyik pincér kezében egy szép nagy sushihajót. Mondtuk, hogy na ilyet nekünk is hozhatnának. És hát nem nekünk hozták? 😀 Azt hittem a több fajta sushit külön-külön fogják tálalni, valahogy a menü leírása ezt sugallta. De így még jobb(és szebb) volt. Kaptunk egy nigiri sushi válogatást, amin volt amiből csak 1, volt amiből 2 volt. Előbbinél azért megpróbáltuk azokat elfelezni. Hát ez a poliposnál kicsit problémás volt, tudtam, hogy az nem fog menni, mert elég rágós, de valahogy megoldottuk. Ezért nem szoktam a Wasabiban se tintahalas meg polipos nigirit enni. A többi jó volt, bár a tojásomlettesből nem ettem, tudtam, hogy kb. milyen(conos tapasztalatok), a Lunch Box omlettjét úgysem tudják überelni. Aztán volt még lazactepertős maki, tavaszi california maki és dragon maki. Talán utóbbi ízlett a legjobban. Jah! A nigiriválogatásban volt még egy azt hiszem lazackaviáros sushi is. Na azt végképp nem tudtuk elfelezni, úgyhogy én ettem meg. Hát annyira nem voltam beájulva tőle, de tény, hogy nem volt rossz. Viszont a dragon makik repülőhal kaviárba voltak beleforgatva, na az viszont fincsi volt. Ezután jött egy hosszabb szünet. Nem tudom mit csináltak, de egy csomót kellett várni az udon levesre. Rá is kérdeztünk már, hogy mi lesz. Aztán nem tudom, hogy bosszúból-e vagy sem, de az egy kissé sósra sikeredett. Kicsit megburulhatott a szójaszósz, vagy valami. Amúgy nagyon fini volt, én imádom az udon levest, csak a végére már zsibbadt a nyelvem a sok sótól 😛 Ja meg annyit vártunk, hogy teljesen eltelítődtem és alig tudtam már megenni a levest. Szóval már csak a desszert volt hátra, ami kétféle volt. Volt egy túróbomba rész gyümölcsönettel. Ez nem volt különösebben jó, de rossz sem. Finom, lágy, kellemes, de semmi extra. A gyümiöntet viszont nem volt valami jó, mert túl meggyes volt, én azt meg nem szeretem. Még a sima gyümölcsöt csak megeszem valahogy, de a többi féle meggyizét, pl. lekvár, szörp, öntet, vagy bármi olyan, ami nem friss gyümi, azt nem, mert annak nem meggy íze van, hanem az a szokásos műmeggy íz, amit nem szeretek. Na mindegy, nem fontos. A másik desszert pedig egy tempurabundában sült kókuszgolyó volt, azt hiszem karamellöntettel. Az öntet nem volt extra, de a golyó isteni volt. Először iszonyat édesnek tűnt a leves után, mert rögtön azt kóstoltam meg. Utána már nem annyira, de azért elég tömény volt. Na mindegy, nagyon nagyon fini volt. És hát ennyi. Végigettük a menüt, majd meghaltam a végére, úgy tele voltam, de azt hiszem megérte. Az ára kicsit húzós, 9990 Ft, de kajajeggyel fizettünk, így gyakorlatilag ingyen volt 😀
Összességében kellemes benyomást tettek rám az étteremben, a hely, a kaja, a kiszolgálás minden oké volt. Ja! Jár még mindenkinek 1-1 meleg vízbe áztatott nedves kis…nem is tudom mi. Kis kéztörlő. Ez nagyon jó ötlet, használtam is párszor.
Láttam az étlapon(neten nem) valamit amit ki akarok próbálni. Van náluk több féle ramen is. Ezt is szeretném, de most nem erre gondoltam. Hanem van náluk Sukiyaki meg Shabu-shabu is. Ezeket úúúúúgy kipróbálnám, csak Shearernek nem nagyon tetszenek, legalább is a Sukiyaki.
Szóval ki akar velem Sukiyakit és Shabu-shabut enni? ^______^
És most Shearer véleménye:
A KFC-be azért akartam mindenképp elmenni, mert vagy már 6-8 éve nem voltam (még Krakkóban voltam egyben), és ha már úgyis a környéken voltunk, hát gondoltam bemelegítek egy picit a Bambuszliget előtt. Ez jó döntés volt, ugyanis még mindig isteni a csirke a KFC-ben, meg a Bambuszligetben nem is adtak olyan rémesen nagy adagokat. Kivéve a főtt zöldségből, de az meg nem volt annyira nagy szám. A misóleves sem a szívem csücske, de végülis nem volt rossz, ahogy a baromira elsózott udon leves sem, bár a tészta nem volt benne maradéktalanul puha. A sushi hajó viszont király volt. Látványos és finom is. A desszertből a túrós izé annyira nem győzött meg, viszont a bundás kókuszgolyó fenséges volt, olyat muszáj majd még valahol ennem.
Összességében jó kis hely a Bambuszliget (bár a mosdó egy vicc), de ha japán étterem, akkor nálam még mindig a Wasabi a superior. Jót kajáltam, de ha a sushi hajó nem lett volna annyira király, mint amilyen, akkor azt mondom, hogy jobban jártunk volna ha a KFC-ben költjük el a kajajegyeket.
~shearer~
A képek nem lettek annyira jók, mert telefonról készültek és az udon levesről sajna nem is készült 😦
Na ez az egyik olyan chili szósz, amiről a paprikás bejegyzésben meséltem.
Bambuszligetben már jártam párszor én is, általában egész jó a kaja. An én kedvenc desszertem a gesztenyés puding. A miso legutóbb nagyon finom volt, és a kollégám pirított csirkés tésztája is. Én vagy sushit eszek, vagy terriyakis csirkét 😀 De szívesen betársulok melléd mást is kipróbálni, elég nehezen találok társat a japán konyhához 😀
Ezeket én is szeretem, de teriyakis csirkét nem szoktam étteremben enni, én úgyis bitang jól csinálom :PPP
Nekem a társakkal nem szokott gond lenni, inkább azzal, hogy ritkán jutok fel Pestre, de én benne vagyok 😀
Hehe, a teriyakisban én is jó vagyok 😀 Nem mintha nagy főzőtudomány kéne hozzá :)))