Ha már itt árulom a cuccot, mutassak is belőle valamit, nem?:) Egy lilakrumplis oldalon láttam meg a receptet, gondoltam kipróbálom. Néhol azért változtattam rajta, mégse legyen egy sima koppintás. Aki nem szereti a bizarr ételeket, az most inkább ne nézzen ide 🙂
Mivel úgy tapasztaltam, hogy a lilakrumpli jobban megőrzi a színét, ha héjában és egészben főzőm, így általában így is járok el vele. Ennek mondjuk megvan a maga hátránya is, mivel ez nem egy szétfövő krumpli, elég kemény a húsa, így főzés után is az lesz. Tovább kell főzni, mint a sima krumplit. Ez meg is szívatott rendesen a krumplipüré készítésekor 😛 Szóval ki kell tapasztalni. Azért nem merem pucolva, feldarabolva főzni, mert amikor 1-2 szemet felvágva beledobtam anyám gulyásába, mire megfőtt, kívülről elveszítette a lila színét, csak belül maradt az. Így meg biztosra mehetek, a héj szépen benntartja a színeket.
Ez a leves csak egy kis kísérleti adag volt, a mennyiségek és a hozzávalók pedig ízlés szerint variálhatók.
Hozzávalók:
pár szem lilaburgonya
1 szem édesburgonya
1 liter tyúkhúsleves
2 dl tejszín
szeletelt húsos szalonna (direkt nem írom, hogy bacon, mert nem szeretem azt a szót, pláne a bacon szalonnát…brrrrrrr)
ízlés szerint:
só
bors
szerecsendió
római kömény
A burgonyákat külön edényben főzzük puhára. Mármint nem szemenként, hanem a 2 fajtát külön 😀 Ha nincs kéznél (és nálam általában nincs) a gasztrosznobok legnagyobb fújjolásai ellenére használjunk leveskockát. Tudjuk, ezért a pokol tüzén fogunk elégni, de én leszarom 😛 Szóval csináljunk, vagy főzzünk 1 liter levest és osszuk 2 felé. A krumplikat hámozzuk meg, daraboljuk fel, és színenként tegyük a levesekbe. Forraljuk össze, majd botmixerrel pürésítsük le. Én direkt sűrűre akartam csinálni, hogy a két szín ne folyjon majd egybe, de persze lehet hígabb is, az se keveredik úgy össze, de gondoltam biztosra megyek. Ha összeturmixoltuk az egész katyvaszt, jöhet az ízesítés. Mindegyikbe kerül egy kis tejszín, só és bors, a többi viszont már egyéni ízlés kérdése. Mivel az édesburi értelemszerűen édes, azért azt hasonlóan ízesítettem, mint a sütőtök krémlevest, na jó, a narancslé kimaradt, azt is akartam, de aztán elfelejtettem 😀 Szóval ebbe ment szerecsendió a lilába pedig római kömény és szintén egy kis szerecsendió. De azt teszünk bele, ami jólesik. Ha ez megvan, vágjuk falatnyi darabokra a szalonnát és süssük szép pirosra. Öntsük a 2 levest 2 edénybe. Lassan és egyszerre öntsük egy tányérba, majd a választóvonalat kicsit mossuk össze. Akár jin-jang mintát is csinálhatunk belőle 🙂 A választóvonalra tegyünk pár sült szalonnát. A szalonna sóssága nagyon jól megy a leveshez, mindenképpen ajánlom hozzá. A tejszínnel vigyázzunk, mert nagyon sokat elvesz a krumpli lilaságából.
Jó étvágyat!
Hűha!:) Jövőre én is készítek ilyen szépséges levest!:) Nagyon jól néz ki!:)
Úgy legyen 🙂
Tyűű de jól néz ki 😀
Köszi 🙂
Na ez erdekesen nez ki! :))) Legkozelebb a yin-yang jelet formald ki belole, versenyre is tokeletes lenne!
Gondolkodtam rajta, de nem akartam ennél is jobban túlcifrázni 😀
Jaj, de örülök, hogy végre látok valakit felszólalni a baconnal kapcsolatban. Idegesít, amikor a szalonnát baconnak bevezik, vagy a kirakósképet puzzlénak, vagy a Philadelphia krémtúrót sajtnak. De a levesed az erősen jól néz ki, én még a lila potétót nem próbáltam…